Ezt mindenki megérzi majd: beindul a kormány pénzpumpája, itt jelenhet meg először a több ezer milliárd forint

„A kormány továbbra is támogatja a vállalkozásokat. A 2024-es évhez képest 1730 milliárd forinttal több pénzt fogunk bepumpálni a vállalkozókon keresztül, elsősorban kis- és középvállalkozásokon keresztül a magyar gazdaságba. Ez majd’ ötven százalékos növekedés” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) gazdasági évnyitóján. 

Óriási összegről van tehát szó, amelyet a kormány a vállalkozások megsegítésére szeretne fordítani. Ugyan részleteket nem árult el a kormányfő, a Mandiner két elemző segítségével megpróbált utánajárni, miről is lehet szó és milyen hatása lehet egy ilyen pénzpumpának. 

Beruházások, munkahelyek, fogyasztás

Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint egy ilyen program jelentős mértékben támogatja a beruházások növekedését, a munkahelyteremtést, a fogyasztás erősödését, mindezeken keresztül pedig a GDP és az állami adóbevételek emelkedését.  

„A teljes hatás mértéke az úgynevezett fiskális multiplikátortól függ. Ennek értékét pontosan nem tudjuk, becsülni is csak utólag tudjuk, ám fontos megjegyezni, hogy válságok idején az értéke 1 feletti szokott lenni, ám ritkán nagyobb, mint 1,5. A fiskális multiplikátor azt mutatja meg, hogy a reál kormányzati kiadások egységnyi növekedése mekkora reál GDP növekedést okoz. Az 1-1,5-es sáv alapján

– mondta.  

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint fontos hangsúlyozni, hogy itt nem újabb 1730 milliárd forint bejelentéséről van szó, ez az elhangzottak alapján a 2024-es évhez képesti növekmény.  

„Új intézkedés bejelentésére a hétvégén nem került sor (erre nincs is most forrás), így ennek az 1730 milliárd forintnak a legnagyobb része, nagyjából 1400 milliárd forint a már korábban bejelentett Demján Sándor program lehet. Ez legnagyobb részben kkv-k fejlődését segíti elő, de vannak benne olyan programpontok is, amelyek nagyvállalatok számára is nyitva állnak. Az említett 1730 milliárd forint a tavalyi GDP-nek a 2,1 százaléka” – húzta alá. Regős Gábor hozzátette: ez nem teljes egészében egy GDP-növekmény, hiszen egy beruházásnak, különösen is gépberuházásnak jelentős importigénye van, illetve a beruházások egy része enélkül is létrejönne, így csak olcsóbban tudja az adott cég véghez vinni, egy kifektetési program nem csak a magyar GDP-hez járul hozzá, a tevékenység egy része a fogadó országban jelentkezik. 

„Ez alapján tehát nehéz egyetlen számot mondani, de ha becsülni kellene valamit, akkor azt mondanám, hogy a program olyan 0,5 százalékos növekedést jelenthet a GDP számára rövid távon. 

 – fogalmazott.  

Mekkora lehet a pénzpumpa hatása és mikor lesz érezhető? 

Sebestyén Géza szerint a program 2000-2500 milliárd forintos gazdasági többletteljesítményt eredményezhet, mely a magyar GDP 2,3-2,8 százaléka. A foglalkoztatás- és bérhatások pontosan nem igazán becsülhetők még, bár az egészen biztos, hogy komoly mértékűek lesznek. Sebestyén szerint a pozitív hatások a munkalehetőségek számának növekedésében, a vállalati beruházások, árbevételek és nyereségek emelkedésében, és ennek következtében a bérek gyorsabb emelkedésében is le fog csapódni. 

Regős Gábor szerint fokozatosan jelenhet meg a pénzpumpa hatása. „Minden beruházásnál, fejlesztésnél van egy azonnali hatás, amikor a gépet beszerzik, az épületet megépítik vagy a honlapot kialakítják. Ezen kívül van egy hosszabb távú hatás is, ami már az eredmények learatása: a hatékonyabb működése, a nagyobb termelés. Tehát ha egy ilyen program jól működik, akkor nem csak egy egyszeri hatást jelent 2025-re, hanem hosszabb távon javítja a vállalkozások versenyképességét, hatékonyságát” – mondta.  

A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza aláhúzta: a magyar keresetek esetében jelentős értéknövelésre lenne szükség, különösen is az elmúlt évek inflációja után. „Míg ezt egy multinacionális cég viszonylag könnyebben meg tudja oldani (hiszen a régiós országok egy részében vagy Nyugat-Európában többet kell fizetnie, bár sok esetben pont az olcsó munkaerő miatt hozza ide a vállalkozást), egy kkv számára már nehezebb a magasabb keresetek kigazdálkodása. Sok kkv akkor tud magasabb bért fizetni, ha fejlődik, hatékonyabbá válik – ezt pedig mindenképpen segíthetik a beruházások.” 

– fogalmazott Regős Gábor.  

A miniszterelnök és egyelőre a nemzetgazdasági miniszter sem mondott részleteket a programmal kapcsolatban, így csak találgatni lehet, hogy ez az összeg vissza nem térítendő támogatásként, vagy kedvezményes hitelként, esetleg más formában jelentkezne. Ahogy Regős Gábor rámutatott a gerincét a Demján Sándor program adhatja, amely a szakértő szerint meglehetősen szerteágazó ebben a tekintetben: egyaránt van benne vissza nem térítendő támogatás, kedvezményes hitelprogram, illetve tőkeprogram. 

Sebestyén Géza is ezt emelte ki: szerinte a magyar kormány az elmúlt években több módon is támogatta a hazai kkv-szektort. Léteznek vissza nem térítendő támogatások és kedvezményes hitelek is, a GINOP Plusz programon belül is vannak ilyenek. A most bejelentett csomagnak valószínűleg szintén lesznek ilyen és olyan elemei is.

Uniós forrásokból jöhet össze a költségvetési forrás

Az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője a Mandinernek elmondta: a költségvetési forrásokra több lehetőséget is lát. A magyar állam kamatkiadásai idén jelentősen fognak csökkenni, ami nagyobb mozgásteret enged egyéb kiadások tekintetében. 

Emellett a kkv-támogatások részben „önfinanszírozóak”, hiszen a pozitív GDP hatásuk miatt automatikusan csökkentik a GDP-arányos hiányt, emellett az erősebb növekedés plusz adóbevételeket is generál.

„A költségvetés mozgástere meglehetősen szűk, szabad forrás nincs benne, tekintettel arra, hogy a növekedés az idén a tervezettnél jó eséllyel alacsonyabb lesz (3,4 százalék volt a terv, 2-2,5 százalék most a piaci várakozás). A Demján Sándor Programmal a költségvetés feltehetően már számolt, hiszen ez nem egy újkeletű program, elemei már több hónapja ismertek vagy el is indultak. Fontos hangsúlyozni azt is, hogy az 1730 milliárd forint nem teljes egészében költségvetési kiadás, hiszen például egy kedvezményes hitelnél az államnak a kamattámogatás az, ami pénzbe kerül. Az viszont bizonyos, hogy a bejelentetteken felül további támogatásra nincs költségvetési forrás, ahhoz máshonnan kell átcsoportorsítani” – tette hozzá Regős Gábor.  

Nyitókép: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA